Címke: off

Vonalak 10. fejezet meg egy kis Könyvfesztivál

Sziasztok! Megjött az új fejezet (olyan büszke vagyok rá, hogy az utóbbi pár alkalommal sikerült elkerülnöm a késést) és az érettségi szünetben a kilencest is újra fogom írni, kaptam hozzá pár nagyon-nagyon hasznos tanácsot a rókanővéremtől, akinek ezúttal is köszönöm! ^^ – James! – Lysander lépett egyet James felé, a kis töltényt az ujjai között forgatta. – Nézd meg ezt.… Read more →

Március 15. – Tisztelgés a forradalomnak és szabadságharcnak

Sziasztok! Engedjétek meg, hogy egy rövid kis bejegyzésben megemlékezzek 1848 hőseiről. Nem titok, hogy a történelem, mint tantárgy nem a legelső a szívemben, de a 48-as események, mind a magyarországi, mind az európiaiak, nagyon közel állnak hozzám. 1848 tavaszán a népeknek elegük lett a zsarnokságból, azt mondták Elég! és kiálltak magukért, a jövőért, a változásért. Az emberekben mindig megvan az… Read more →

Boldog nőnapot!

Sziasztok! Először is engedjétek meg, hogy minden kedves női olvasómnak nagyon boldog nőnapot kívánjak! És persze minden Zoltánnak boldog névnapot! 😉 Természetesen én is készültem egy cseppet a mai napra, kedvenc (legeslegeslegkedvencebb) költőmtől szeretnék átnyújtani jelképesen egy kis verset, valamint hoztam egy abszolút nőies könyvajánlót és egy rövid kis novellát is. (Amiben már ismert szereplők fognak visszatérni egy romantikus korcsolyázás… Read more →

Nyárösszegző nyárzáró

Számomra egészen horrorisztikusan hangzik az a mondat, amit sajnos nagyon közel jövőben hallanom kell, miszerint “Holnap iskola!” Nekem a nyarat elbúcsúztatni mindig rendkívül fájdalmas. Azt enyhe kifejezésnek tartom, hogy ez a kedvenc évszakom. Én ilyenkor érzem úgy, hogy én én vagyok, hogy élek, ha már ilyen nagy szavakat használok. Sokan az iskolakezdésre fogják ilyenkor a szomorúságukat, nekem viszont annyira nem… Read more →

Do you speak…?

Mától kérem szépen hivatalosan is tudok angolul 😀 Megjött ugyanis az értesítő a központból, sikeres lett a nyelvvizsgám 😀 😀 😀 Szavakba önteni alig tudom, mennyire örülök ennek, én már teljesen abban a hitben voltam, hogy meg sem közelítem majd a minimum szintet. De ebből is látszik, hogy soha nem szabad feladni, hiszen mind tudjuk “A remény ha meg utoljára”… Read more →

Film idő!

Az interneten bolyongva gyakran találok olyan dolgokat(képeket, videókat) amik egész ihletrohamokat  szülnek nálam. Ez ma is így volt, miután meghallottam egy régi nagy kedvencem Disney Robin Hoodjának egyik betétdalát. Így hát engedtem a kényszernek és összeraktam egy kis egyperces, lovazós szösszenetet a már fentebb említett dalra. Fogadjátok sok szeretettel 🙂 Read more →

Éledezem

Sziasztok! Elég rég volt bármi újítás, így ma hoztam nektek egy kis bejegyzést 🙂 Hogy egy kicsit magamat fényezzem holnap lesz a szülinapom ^^ Betöltöm a bűvös 16-ot, remélem nem nőnek tündérszárnyaim, kapom meg a rejtett varázserőm meg semmi ilyesmi. Mondjuk a varázserő elég menő lenne, nem? Mivel lassan már végérvényesen le kell mondanunk a nyárról ebben az évben, készítettem… Read more →

Hazatértem!

Sziasztok! Rengeteg új tapasztalattal és élménnyel térek vissza közétek a lovastáborból. Mindenről részletesen beszámolni nagyon hosszú lenne, de hoztam nektek egy csomó képet egyik legjobb barátnőm Nia jóvoltából és majd a képek alá apróbb kommenteket is fűzök. Herceggel részt vettünk életünk első ugróedzésén. Én -bár már eddig is, hasonlóan éreztem- most teljesen beleszerettem a díjugratásba. Ráadásul Herceg is hiper ügyes… Read more →

Cinnamon challenge

Avagy hogy csinálj idiótát magadból Mivel látom, hogy a 10.000 IGEN 10.000 megjelenítés felé tart az oldal megosztom veletek ezt a csoda videót amit most hétvégén vettünk fel a loviban. Nem tudtuk megállni ki kellett próbálnunk. Legalább majd lesz mit mesélni később is. “-Igen a te nagyid és a barátnője meg a húga volt oly idióta és kipróbálta…” Már hallom… Read more →

“Tenyeremen viszlek át a télen” avagy együtt a huculokért

Forrás: http://www.magyarhuculmenes.hu/ Van egy ménes a valahol a Dunakanyarban. Nem a pontos helyszín a fontos, hanem a gyönyörű, szeretni való lovak, amelyekre halálos fenyegetéssel vár a vágóhídi tagló. Most még létezik az otthon, melyet egy orvosdoktor álma hívott életre három évtizede. Most még rackanyáj gomolyog, magyar szürke fekszik lustán, ékességes, nehéz fejét szelíden ingatva. Mangalica röffen az alkonyodó Napra, őshonos… Read more →